Újrakezdés 50 felett · 17
Ezt nehéz kimondani · rövid gondolat és saját gyakorlat
Nem a munkám hiányozna. Hanem az érzés, hogy számítok.
Ezt nehéz kimondani: mi marad a megszokott szerepből, ha változik a munkád? Nézd meg, mit szeretnél továbbvinni belőle.
Képzeld el az első hétfőt a megszokott munka nélkül. Nincs reggeli telefon, nincs kolléga, aki tőled kérdez, nincs feladat, amit csak te tudsz gyorsan megoldani. Lehet benne megkönnyebbülés. És lehet egy csendes kérdés is: most kinek van szüksége rám?
Ez egy lehetséges élethelyzet, nem mindenki tapasztalata. A munkához való viszony változatos: valaki alig várja a szabadabb napokat, más tovább dolgozna, megint más anyagi okból nem tudja abbahagyni. Ebben az írásban azt vizsgálhatod meg, neked mit jelent a megszokott szereped.
Pontosan mi hiányozna?
A „munka” szó több különböző dolgot takarhat. Jövedelmet, napi rendet, társaságot, visszajelzést, szakmai büszkeséget vagy az elkészült feladat örömét. Ha mindez egyetlen helyhez kötődik, nehéz meglátni, melyik résznek keresel új formát.
Írj le három mondatot: „A munkámban azt szeretem, amikor…” Legyél konkrét. Például: megmutatok egy fogást egy új kollégának; rendet teszek egy bonyolult ügyben; együtt nevetünk ebéd közben.
A megélhetés kérdését kezeld külön. Egy szabadidős elfoglaltság nem pótolja a kieső fizetést. Ha a jövedelmed bizonytalan, a következő lépésedben ennek tisztázása is helyet kér.
A tapasztalatodnak lehet kisebb szerepe is
Ha a tudás átadása fontos neked, első próbának elég lehet megmutatnod valamit egy érdeklődő ismerősnek. Előbb kérdezd meg, szeretné-e, és állapodjatok meg abban, mennyi időt szántok rá. Nem szükséges rögtön rendszeres feladatot vállalnod.
Ha a társaság hiányzik, egy kötetlen találkozó lehet megfelelőbb, mint egy új szervezői tisztség. Ha a napi rend, kipróbálhatsz egy visszatérő heti programot. A választás abból induljon ki, mi fontos neked, és mennyi energiád van hozzá.
Nem minden próbából kell folytatásnak születnie. Az is hasznos felismerés, ha valami csak a régi munkádban volt jó, és most mást szeretnél.
Nem kell újra nélkülözhetetlenné válnod
Érdemes észrevenned, ha a fontosság érzését megint azzal keresed, hogy mindent magadra vállalsz. Egy közösségben úgy is jelen lehetsz, hogy nem te szervezed az összes találkozót. Egy kapcsolatnak akkor is lehet értéke, ha éppen nem oldasz meg semmit.
Kérdezd meg magadtól: ezt azért választom, mert érdekel, vagy azért, mert félek a feladat nélküli időtől? Mindkét válasz továbbgondolható. A pihenést sem kell új szereppel kiérdemelned.
Gyakorlat: egy érték, egy kis próba
Válassz egy dolgot, amelyet a munkádból szívesen továbbvinnél. Mellé írj egy alkalmat, egy időkeretet és egy határt: mit vállalsz, és mit nem.
Utána ne csak azt kérdezd, hasznos voltál-e. Azt is: volt benne kölcsönösség? Jólesett? Maradt energiád másra? Ezek alapján dönthetsz a folytatásról. Ha most a pihenés lenne megfelelőbb, azt is választhatod.
Állj meg egy pillanatra
A saját válaszod számít.
Ha szeretnéd, itt is végiggondolhatod a cikket. Nincs jó vagy rossz válasz, és minden mező szabadon kihagyható.
A válaszaidat ez a gyakorlat nem küldi el és nem menti automatikusan. Az oldal bezárásakor elvesznek; a saját példányodat letöltheted.
A hétköznapi jelenetek szemléltető példák. A gyakorlatok saját szerkesztésű önreflexiós feladatok, nem pszichológiai tesztek. A háttérforrások az idézett általános megállapításokat támasztják alá.